Baszkfold – San Sebastian

San Sebastian. A hely, ahova kiralyok es kiralynok mennek nyaralni. A varos, aminek harom hegye, harom strandja, egy szigete es meg egy folyoja is van! A nev, ami sokak szamara egyet jelent a nappal, a homokkal, a tengerrel es finom etelekkel. Vegre mi is meg tudtuk izlelni, elvezni, teljesen belemerulni Paul szuleinek koszonhetoen.

Mar az elso pillanattol fogva beleszerettunk a varosba. A 5km partot, ami vegtelenul terul el elotted gyonyoru feher homokkal teritve, lehetetlen figyelmen kivul hagyni. Ez annyira igaz volt rank, hogy az elso alkalommal, miota Spanyolorszagba koltoztunk, nem volt az a surgeto erzesem, hogy meglatogassam a varos minden ziget-zugat. Elsetaltam a stranding, ott megalltam, es (nehez bevallani, de) nemigen jutottam tovabb. Csak nezz ra!

Valamilyen kulonos oknal fogva habar az Atlanti-ocean fagyos vizeben usztunk, valahogy nem tunt olyan hidegnek es isteni erzes volt a tengerben uszni. A nap legnagyobb reszet itt toltottuk, az egesz csaladot beleertve. Azt gondoljuk, hogy San Sebastian elragado latvanyanak az az oka, hogy az osszes, a partot szegelyezo haz a XIX. szazadbol szarmazik, mind nagyon jo allapotban van es a latvanyt nem ronditjak el hatalmas, modern hotelek epuletei. Hogy ezt igazan tudd ertekelni, a vizbol kell visszanezned a varosra.

Egy nagyon kulonleges dologra lettunk figyelmesek a strandon. Mar korai oraktol kezdve az emberek folyamatosan setaltak fel-le a viz elott, a strand egyik vegetol a masikig. Ugy ertem, RENGETEG ember es mi nem tudtuk elkepzelni, hogy ennek vajon mi lehet az oka! Persze sok teoriat gondoltunk ki a rejtelyre, de valahogy egyik sem tunt jonak. Vegul akkora volt a 'tarsadalmi nyomas', hogy kenytelen voltam en is csatlakozni a tomeghez es (kisse hulyen erezve magam) elsetaltam a strand vegeig es vissza. Bevallom, nem lettem sokkal okosabb. Ha tudod, hogy ennek a fel-ala maszkalasnak mi lehet az oka, kerlek ird meg nekem a ‘Comments’ reszben!

A fesztival meg mindig tartott, habar ez volt az elso hely Baszkfoldon, ahol az emberek nem viseltek a mar jol ismert kek-feher kendot. A programok kozott (amit mind kihagytunk a strandolas miatt) szerepelt egy tuzijatek verseny is, aminek aznap volt az utolso napja. Mindannyian nagyon izgatottan vartuk. Mar nem emlekszem a resztvevo orszagokra, de minden alkalom par percig tartott egy nagy finaleval a vegen. Nagyon  latvanyos volt.

A kovetkezo nap vegre korulneztunk az Ovarosban. Megneztuk a Szent Maria Bazilikat es a Szent Vincent Templomot, amik egymassal szemben, egy utca ket vegen allnak.

Meg par kep a varosrol.

Remelem, egy nap ujra eljutok ide es lesz alkalmam meg tobbet megtudni errol a csodalatos varosrol.